Kisléta Község - A település bemutatása

Szövegdoboz: A település fekvése A település megközelíthető: közúton, a 4-es főúton Debrecenig, onnan tovább a 471-esen Nyírbogátig, majd nyugati irányban 5,9 km. Nagykállótól 18 km-re, Nyíregyházától 32 km-re, Nyírbogáttól 6 km-re, Máriapócstól 6 km-re és Nyírbátortól 12 km-re található a Nyírségben.
A legközelebbi vasútállomás (kb. 3 km) Máriapócs a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonalon.

Kisléta

Vissza a Főoldalra

Szövegdoboz: Személynévi eredetű helynév. A személynév (Leta-Letha) a szláv nyelvből való, s a „LJUT” – kegyetlen tő származéka. Ennek ellenére csak a XIV. század első évtizedeiben tűnik fel az oklevelekben. 1322-ben a Hont-Pázmány nb. Ders fia László és a Balog-Semjén nb. Semjén Mihály fiai osztoztak Léta birtok használata felett. Ez a Ders rokonságban volt a közeli Pócspetriben és Billében birtokos (mindkét helynevet használják) Gergely fia Lőrinccel, a későbbi Petri család ősével, mert egy későbbi osztozkodás révén ezek is birtokosnak tűnnek fel. 1352 óta a falu Pócs tartozékaként a Gut-Keled-ágak osztozkodásának tárgya. (Kállay 1085. reg.) A Szaniszlófi-ág örökli Póccsal együtt, majd ismét visszakerült az ecsedi ághoz. 1515-ben mint az ecsedi vár tartozékát cserélik el a Kölcseyekkel Szatmárcseke és más birtokokért. Ettől kezdve ugyanaz a sorsa, mint Máriapócsnak, de 1611-ben Báthori Gábor Lónyay Zsigmondnak engedte át, és ezt vette zálogba 1689-ben Barkóczy György. Leányával, Krisztinával egy része Károlyi Sándor kezére jutott. A XVII. század végén 18 jobbágyot írtak össze a faluban. 1720-ban 11 jobbágylakója volt, 1772-ben a három nagyobb földesúri család (gr. Barkóczy, gr. Dessewffy, gr. Haller) mellett más nyolc földesúrnak volt egy-egy jobbágya vagy zsellére; összesen 36 adózó élt a faluban. A jobbágyfelszabadításkor 1055 lélek élt Kislétán, összesen 35 földesúr birtokán. 1870-ben 3615 kat. hold területe, 317 háza, 1608 lakosa, 1910-ben 291 háza és 1674 lakosa volt. A gör. kat. templom 1786-ban fából épült, de romladozó állapotban, a mellette lévő plébániát 1779-ben épültnek mondják, ugyanakkor fából való új iskolát is írtak össze. A középkori falu határába olvadt be egy Erdőd nevű birtok (időjártával neve is eltűnt), mely a Gut-Keled nb. Bánki Lökösé volt, de az említett Petri családbeliek Kislétához csatolták. ***** Kislétát a 14. század elején már említette írásos forrás. Nevét az oklevelek 1322-ben említik először, a Hont-Pázmány nemzetség-beliek a Balog-Semjén nemzetség tagjait eltiltották itteni birtokuk használatától. A 14. század vége felé a település a Báthory család birtokai közé tartozik. Templomát a reformátusok a 16. század-ban vették birtokba, de 1671-ben Báthory Zsófia fegyverrel vette vissza tőlük, s átadta a katolikusoknak. A reformátusok rövid idő múltán - az ónodi országgyűlés határozata alapján - vehették újra használatba. Az 17. század-ban a gróf Barkóczi és a Lőwey család a település főbb birtokosa. A 18. század-ban több nagyobb birtokosa is van, mint például a Gencsy család és Jósa család, mely a Nyírbátori minorita templom egyik oltárát készíttette. A 19. század-ban a Barkóczi, Jósa, és Gulácsy családok birtoka. Az 1700-as években négy nagy család kezén volt a község határának jelentős része. Ezek közül történelmi jelentőségű a Jósa –család. Jósa István a nyírbátori Minorita Templom egyik oltárát emeltette a Fájdalmas Anyaoltárt. A család ősét Jósa Miklóst 1687-ben az osztrákok kivégezték, fia az ősi Nyírségből a Dunántúlra Csepreg várában menekült. Itt született dr. Jósa István, aki 50 évig, 1787-1837 között vármegyei főorvos volt. Ebből az 50 évből 30 évet (1807-1837) Kislétán élt, innen járt be a kállói megyeházára dolgozni. Kislétán írta híres könyvét: „A helység bábálya„ címmel, ami később a szülésznők oktatására szolgált, de sok egyéb egészségügyi kiadványokat is megjelentetett. Kisléta ekkor a környék fejlődésének központja lett, amit tovább növelt Debrecen közelsége és a reformáció jelenléte. A református egyháznak akkor állandó jelleggel volt lelkipásztora, ami abban az időben sokat jelentett. Az Általános Iskola 1984-ben vette fel a nevét, szülőházát emléktábla őrzi ma is. Öt gyermekük volt: Károly, Apollónia, Johanna, Amália, és Péter. Péter fia volt dr. Jósa András a későbbi megyei főorvos, a mai megyei kórház névadója. A Gencsy-család az 1800-as években jelentős birtokot szerez. A család fénypontját az 1920-as években éri el, amikor a feleség Újfalussy Eszter apja - aki megyei főispán, - igen jó viszonyba kerül Horthy kormányzóval és Kállay miniszterelnökkel. Gencsy Albertnek és gróf Hadik-Barkóczy Endrének volt itt jelentősebb birtoka. Gencsy Albert kúriájában kapott helyett a mai Ápoló-Gondozó Otthon. Az 1860-as évek végén a nagyobb birtokosok mellett több kisnemes birtokosa volt a településnek; a Gencsy-család mellett kialakultak az úgynevezett „nemesi birtokosok”, akik 1-3 telekaljával rendelkeztek (l telekalj=60 kh), ezek a Madácsy, Mikó, Petneházi, Szabó, stb. családok voltak.. A 20. század elején a Bröszt család volt nagyobb birtokosa. A két jelentősebb egyház (görög, református) 48 – 48 kh. földdel rendelkezett. Ebben az időben a faluban mint „állás” (fogadó, csárda, lócsere) működött, valamint 3 szárazmalom. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcból Kisléta lakosai is kivették részüket. A szabolcsi 48-as zászlóaljjal ott voltak Budavár visszafoglalásánál, és a világosi fegyverletétel után Komárom várát védték Klapka György vezetésével. Az 1900-as években a Bröszt-család jelentősége növekszik meg, akik termény– és olajmalommal rendelkeztek. A műemlék jellegű református templom orgonáját is ők építtették 1931-ben. Az I. világháborúban 33 kislétai esett el, a II. világháború idején elesettek és elhurcoltak száma 70 fő. A hősi halottak emlékére emlékművet állíttattak a község központjában. Kisléta önálló tanácsú község, 1975. január l.-től Máriapócshoz tartozó közös tanácsú község, majd 1990-től önálló önkormányzatú község.

Vissza a Főoldalra Vissza az oldal tetejére

Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Kistérség	Nyírbátori
Rang	község
Irányítószám	4325
Körzethívószám	42
Népesség
Teljes népesség	1747 fő (2010. január 1.)
Népsűrűség	79,40 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	22,00 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47.83453° k. h. 22.00378°

A település története

Kisléta Község

A település bemutatása

Nevezetességek

Településtérkép

Önkormányzat

Szervezeti felépítés - Képviselőtestület

Kapcsolat - Ügyfélfogadás rendje

Felügyeletet ellátó felettes szerv

Önkormányzati intézmények

Ápoló - Gondozó Otthon

Közélet - Kultúra - Egyház - Sport

Közérdekű információk

Programok - Rendezvények

Egyházi hírek - Események - Ünnepek

Civil szervezetek

Sport hírek - Események